2017. február 27., hétfő

Katy Regnery: Don't Speak


amazongoodreads webpage
A kis hableány eme feldolgozásában a modern kor által szinte érintetlenül hagyott Outer Banks sziget egyik halászának leánya és az észak-karolinai kormányzó fia szeretnek egymásba.
Laire-t, aki sokkal többről álmodik, mint amit a kicsiny sziget képes nyújtani számára, teljesen leveszi a lábáról a gazdag és kifinomult Erik, akit viszont a lány bája és naivitása bűvöl el. A két fiatal szinte az egész nyarat együtt tölti, mígnem egy szívszaggató fordulat el nem választja őket egymástól.
Évekkel később, amikor a sors ismét egymás mellé sodorja őket, végre lehetőségük nyílik tisztázni a szörnyű titkokat, amelyek annyi ideig távol tartották őket a másiktól. S egyúttal arra is ráébredhetnek, hogy a halhatatlan szerelem még a menthetetlenül összezúzottnak hitt szívet is képes meggyógyítani.

Mivel már rengeteg dicsérő véleménnyel találkoztam Katy Regnery Modern Fairytale sorozata kapcsán, s ráadásul A kis hableány mindig az egyik kedvenc Disney hercegnős mesém volt, kimondhatatlanul izgalommal töltött el, hogy alkalmam nyílt lecsapni erre a regényre, méghozzá már a megjelenése előtt. Ugyanakkor most, olvasás után, az érzelmeim sokkal zavarosabbak ennél.
Egyrészről nagyra értékelem, hogy egy klasszikus történetet ennyire különleges, kreatív módon dolgozott át a szerző. Nem tagadom, szinte gyermeki örömmel töltött el minden olyan apró részlet, amely felidézte bennem a rajzfilm keltette egykori cuki ábrándjaimat. Mint például amikor a ‘Go ahead. Kiss him. Kiss the boy.’ sorokat olvastam, és szinte öntudatlanul kezdtem dúdolni, hogy ‘Sha-la-la-la-la-la my oh my’… és hát lehet ezen nem mosolyogni? Szintén jó visszhangra lelt nálam a gúzsba kötő elvárások, az archaikus hagyományok elleni lázadás gondolata, és az egész tiltott románc érzés. Tetszett, hogy láthattam Laire-t túlságosan óvott és naiv fiatal lányból erős, független nővé cseperedve, s igazán elbűvölőnek találtam Eric óvó, gondoskodó és türelmes természetét. Ám azt hiszem, a talán közjátéknak nevezhető kis részletet imádtam a legjobban. Laire naplóbejegyzései fölös információk nélkül, igazán szépen gondoskodtak az átkötésről az édes, ifjonti szerelem és a titkokat leleplező, második esélyt hozó románc között. Szerintem ezzel roppant okos módot talált az írónő a hat év elmúlásának bemutatására.
Ugyanakkor nem tagadhatom, hogy a könyv kissé hosszabb volt, mint amire számított, s ráadásul elég nehezen is tudtam beleélni magam a történetbe. Attól tartok, a lassabb ütem, a szolidabb hangvétel, s az eltitkolt gyerek fordulat szintén csökkentette picit az élvezetemet. Ám mind közül a legnagyobb problémám az volt, hogy a bonyodalmak jókora része félreértésekből és az őszinte kommunikáció hiányából eredt.
"… I believe that if two people care about each other and want to be with each other, it's nobody else's business what they do when they're alone together. It's private. It's up to them to make up their own rules."
Mindazonáltal nem bántam meg, hogy belevágtam a Don’t Speak olvasásába, hiszen egy olyan szívmelengető történet élményével gazdagodtam, amely az elveszített, majd megtalált szerelemről, a fájdalomról és a bátorságról, az elfogadásról és a megbocsátásról mesélt.

Kedvenc idézet:
“Sometimes it took years. Sometimes a lifetime. And sometimes that healing was simply impossible.”
♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!
➤ My review on goodreads.

Blogger Tricks

2017. február 19., vasárnap

Mia Sheridan: Preston's Honor



amazon goodreads webpage

playlist
Annalia Del Valle egész életében szerette Preston Sawyert. S bár egy elszegényedett bevándorló tanyasi munkás lányaként számkivetve, egy csöppnyi, tákolt viskóban nőtt fel a kaliforniai Central Valley-ben, a szíve szabadságra lelt a tájban, a Sawyer Farm végeláthatatlan lankáin, és egyetlen barátaiban, a két fiúban.
Preston kissrác kora óra vágyódott Annalia után. Ám testvérének adott becsület szava távol tartotta a lánytól, míg egy forró nyári estén már képtelen volt tovább ellenállni. Egy estén, amely olyan események láncolatát indította el, ami mindannyiuk életét örökre megváltoztatta.
Miután hat hosszú hónapra egy szó nélkül eltűnt, Annalia visszatér szülővárosába. Eltökélte, hogy visszaszerzi szívét, életét, és a gyermekét, akit magára hagyott - a fiát, aki a szerelem, a szenvedély, és az oly hosszú sóvárgás utáni röpke beteljesülés pillanatában fogant.
Preston túljutott a gyászon, elviselte a pusztító aszály és a gyötrő szívfájdalom kínjait, ám nem biztos, hogy képes lesz ismét túlélni Annaliát. Talán meg sem próbálja, talán a büszkeség és a keserűség visszatartja attól, amire mindig áhítozott...

Mia Sheridan valamennyi keserédes regénye nyomot hagyott a szívemben. Az ikrek csillagjegy által ihletett Preston’s Honor esetén sem történt ez másként, mert ez a fájdalmasan gyönyörűséges new adult románc a barátság, az első szerelem, a második esély, a félelmek és a túlélés gyönyörű szőttesével kápráztatott el.
Voltaképp rögtön a prológusnál elvesztem. Már az a pár oldal annyira mély hatást gyakorolt rám, hogy vágytam megismerni a bemutatott fiatal pár történetét, látni akartam őket együtt, boldogan. S a szerző pontosan ezt adta meg nekem méghozzá elképesztő tehetséggel. Érzelem dús utazásra vitt, amellyel újfent bebizonyította, hogy bár a szerelem olykor nem tökéletes, sőt, gyakorta kaotikus és zavaros, mégis mindennél csodálatosabb.
“Part of my love for Preston was like a slow-moving river that had gained breadth and speed over time. And another part came in short burst of white-hot lightning, marking the very moments when the love in my heart had charged and intensified.”
Rengeteg dolgot szerettem ebben a könyvben! Mia megkapó sorai ezúttal is elvarázsoltak. S el sem tudom mondani, mennyire becsülöm, amiért mert ilyen őszinte nyíltsággal szólni a bevándorlók nehézségeiről, hiszen ma ez minden korábbinál fontosabb probléma a világban. Tetszett, hogy olyan történetet mesélt, amely bővelkedett hullámhegyekben és hullámvölgyekben, akár csak a való élet. Imádtam, hogy ilyen szépen bemutatta, hogyan próbál helytállni Preston és Lia a nehézségek közepette, és hogyan igyekezek rátalálni a boldogságra. Tagadhatatlan, hogy ezek ketten alaposan megkutyulták a dolgokat azzal, hogy felcserélték az események megszokott sorrendjét. Ezért mielőtt közös jövőt tervezhettek volna, meg kellett nyílniuk a másik előtt, s meg kellett tanulniuk őszintén megosztani egymással a gondolataikat, a félelmeiket, az álmaikat. Meg kellett bocsátaniuk egymásnak, s meg kell tanulniuk bízni a másikban. Ez pedig nem kevés időbe telt. Ugyanakkor én nagyon örültem, hogy tanúja lehettem ennek a lassú, óvatos fejlődésnek. Hogy is ne, hisz olyan nagyon a szívembe zártam őket.
“Loving Annalia was many thing for me, but easy had never been one of them. Wild, breath-stealing, joyful, heart-wrenching even, but easy? No.”
Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy olykor közel jártam hozzá, hogy kifogyjak a türelemből, s bizony nem egyszer vérzett a szívem értük. Bosszússá tett, hogy buta hibák, félreértések és a bizonytalankodás mennyi közös pillanattól megfosztotta őket. Szóval nem mondanám épp könnyed kis romantikusnak ezt a történetet, de lefogadom, hogy az írónő rajongói most sem fognak csalódni.

Kedvenc idézet:
“... sometimes the most damaging borders are inside us.”
♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!
➤ My review on goodreads.

2017. február 10., péntek

Megan Erickson & Santino Hassell: Hard Wired



amazon goodreads webpage
A FallenConos napirendem roppant egyszerűnek ígérkezett: beülök pár panelre és hagyom, hogy az emberek megismerkedjenek a valódi énemmel. Jesse Garvy, egy híres Twitch csatorna moderátora, s ha egyszer előmerészkedek a csigaházamból, akkor jövőbeni vlogger. Tuti biztos, hogy nem terveztem összebújni egy szeszélyeskedő, tetovált művésszel, legyen bármilyen káprázatos a pasi, aki ráadásul képtelen távol tartani a kezeit tőlem. De mint tudjuk, mindenben van első alkalom, s a miénk valami elképesztőre sikerült.
Másnap viszont kiderült, hogy a morgós rajztehetség nem más, mint Ian Larsen, vagy ahogyan netberkekben ismerik, Cherry. S ő pontosan tudta, ki vagyok, amikor rám vetette magát. Nehéz eldöntenem, ki legyek-e akadva ettől vagy inkább hagyjam, hogy a dolog legyezgesse a hiúságomat.
Csakhogy online életünkbe visszatérve képes, és úgy tesz, mintha semmi nem történt volna közöttünk. Pedig a távolság és annak ellenére, hogy olyan görcsösen ragaszkodik a netes személyiségéhez, tagadhatatlan, hogy kezd kötelék fonódni közöttünk. S nekem eszemben sincs hagyni, hogy elfeledkezzen erről.

Megan és Santino fenomenális duót alkotnak. Minden regényük gördülékeny és valóságos. A stílusuk fantasztikus. A történeteik nyersen őszinték és igen csak érzékiek. Ráadásul a karakterek nagyszerűen összetettek, s a fejlődésüket mindig csodásan mutatják be. Azt is eszeveszetten imádom, hogy váltott nézőpontban írnak, s hogy némely jeleneteket teljességgel emailek vagy chat üzenetek alkotják. Szóval nem kifejezés, hogy türelmetlenül vártam, hogy végre rátehessem a mancsom a Hard Wiredre, s nagyon boldog vagyok, hogy azt mondhatom, az írók most sem okoztak csalódást.
“... sometimes we have to make our mistakes.”
Úgy érzem, ez a darab drámával telibbre sikerült, mint a két korábbi Cyberlove kötet, ám mivel ez a magával ragadó románc igen csak komplikált vizekre evez, voltaképp ez teljességgel érthető. Mivel sem Ian sem Garvy nem átlagos srácok, hanem sérülékeny, kissé fura fazonok, akik mindketten komoly problémákkal küzdenek, időbe telt nekik megtanulni megfelelően kommunikálni egymással, no meg persze kompromisszumra jutni a másikkal. Lassanként tudták elfogadni a másik zavaros dolgait, s végül a lehető legjobbat hozták elő egymásból. Szerintem ezért találtam őket olyan hihető párosnak.
No meg elképesztően cukinak! Garvy voltaképp egy hatalmas szívű cukorborsó. Védelmező és támogató alkat, akit egyszerűen muszáj szeretni. Azt is nagyon édesnek találtam, ahogyan nem hagyta lerázni magát, hanem harcolt azért, aki megtetszett neki. Ian pedig, a drága, sérült, csodás Ian… Elismerem, olykor legszívesebben felképeltem volna, ugyanakkor a legtöbbször csak szerettem volna jó szorosan megölelni. Kissé zavaros vagyok, tudom, de ő ezt hozza elő az emberből. Sebzett és bizonytalan. Komoly erőfeszítésébe kerül megbirkóznia a többi emberrel, s pláne összeegyeztetni a védekező mechanizmusként életre hívott különböző személyiségeit. Ugyanakkor olyan humoros és sziporkázóan tehetséges, hogy mindenképpen szerettem volna megtudni, mi rejtőzik a lelke mélyén.
Számomra nagyszerű volt ez a könyv. Néhányszor azon kaptam magam, hogy fülig ér a szám, s még csak nem is azért, ami épp a lapokon történt, hanem mindössze az örömtől, hogy részese lehetek ennek a gyönyörű, kaotikus sztorinak. Elismerem, nem csupán kacagást hozott a történet, de én borzasztóan élveztem. Annyira, hogy igazából le sem akartam tenni, miután elkezdtem. S most, hogy vége van, mindent megadnék, hogy máris olvashassam Beau és Zach könyvét.

Kedvenc idézetek:
“To anyone who has ever needed courage to reach for more...”
“... fantasizing about possibilities and hoping for a better outcome than the more obvious one was a big, fat study in waste of time.”
“Was this what it was like to be in love? To know that you had something precious and live in constant terror it’d be taken away?”

Zene a könyvben:


♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőknek!
➤ My review on goodreads.


a Rafflecopter giveaway

2017. február 9., csütörtök

Alexa Riley: Paying Daddy's Debt



amazon goodreads webpage
Ash Carpenter képzeletében az iskolás lányok nagyon mások voltak, míg meg nem pillantotta őt. A lányt, aki ronda, hosszú szoknyát visel, az alakját bő pulóverek mögé rejti, a haját pedig folyton borzas kontyba fogja fel. A lányt, akinek a tornacipője régimódi és elnyűtt, és akinek még a harisnyáján is lefutott egy szem. Ám mindezek s a majd az egész arcát eltakaró vastag keretes szemüveg dacára a férfi pillantása megakadt azokon a gyönyörű kék szemeken, amely mintha a lelkébe látnának.
A lány minden tanítási napon elsétált az irodája előtt, s ő mind jobban és jobban vágyakozott utána. Míg végül bele nem fáradt a várakozásba, és úgy nem döntött, ideje megszereznie, aki után oly nagyon sóvárog. Vele kell lennie, nem lehet másként. Ha kell, apjának adóssága fejében követeli magának a lányt.

Paying Daddy's Debt egy amolyan smut tündérmese, ahol a rendkívül birtokló hajlamú üzletember álruhájába bújt herceg, aki nem fehér lovon, hanem fekete limuzinon érkezik, megmenti a szegény, ártatlan, s természetesen gyönyörűséges leányzót az ő kóros mértékben szerencsejátékos apukájától. S nagyjából ennyi ez, egy rögtön a lényegre térő, minden észérvet a sutba dobó insta-szenvedély sztori. Hogy őszinte legyek, Ash akár hátborzongató is lehet a nagy Jasmine mániájával, a történet pedig tényleg szemünket forgatósan valószínűtlen…
De ugyan már, ez egy Alexa Riley mini novella! Intenzív, íncsiklandóan mocskos kényeztetés meghintve olyan édes mondatokkal, mint hogy „Minden napom olyan, mintha sötétség venne körül… míg meg nem pillanatalak… s el nem önt a béke érzése.” Szóval én azt mondom, ha habkönnyű, nulla drámával terhelt, sok-sok szenvedélyes jelenettel tarkított gyors kikapcsolódást keres az ember, ez akár jó választás is lehet. S ez a borító! Hát nem vadító?

Ajánlom: Mindenkinek, aki szerette Alexáék Untouched című novelláját.

Kedvenc idézet:
„There is only light when I have my eyes on her, otherwise my world is nothing but dark.”

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőknek!
➤ My review on goodreads.

2017. január 28., szombat

Sarina Bowen & Elle Kennedy: Good Boy



amazon goodreads webpage
Megrendezni a bátyja esküvőjét, ahol csupa sztárjátékos teszi tiszteletét, Jess Canning életének nagy kihívása. Mint a család örök vesztese nem engedheti meg magának, hogy ezt is elbaltázza. És senki, de senki, nem tudhatja meg, hogy egy gyenge pillanatában mekkora kolosszális hibát követett el a tanúval múlt tavasszal. Az a botlás sosem ismétlődhet meg. Kizárt. Még akkor se, ha a pasas maga a két lábon járó szexis kísértés.
Blake Riley számára ez az esküvő a sors ajándéka. Jess a koszorúslány, jómaga pedig a tanú? Játszmára fel! Mit neki, ha némi (na jó, elég nagy) ellenállásba ütközik? Csak meg kell győznie a kis szöszit, hogy valójában ő egy jó srác, csak a híre rossz. Még szerencse, hogy minden profi hokis tisztában van vele, ha pontot akarsz szerezni, igazán oda kell tenned magad.
Csakhogy Jessnek fontosabb dolga is akad, mint egy dögös sráccal vesződni. Nevezetesen: a ceremóniának időben kell kezdődnie, hiába itatta le valaki a nagymamát vagy épp hogy vajon rosszat jelent-e megölni a tanút...

Iszonyatosan vártam ezt a regényt, hiszen Sarina és Elle két olyan szerző, akik már bebiztosították a helyüket a szívemben, ráadásnak meg még ott volt Wes és Jamie esküvőjének csábítása is. S legnagyobb boldogságomra a Good Boy beváltotta a hozzá fűzött reményeimet.
Ez a könyv nem csupán a Him duológia spinoff kötete, hanem egyben egy új sorozat, a Wags első része is. S micsoda remekbe szabott indulás ez kérem! Elképesztően szórakoztató volt, és tökéletesen ötvözte a humorost a vadítóan dögössel. Csoda-e, ha olyan nagyon élveztem?
Be kell vallanom, szerintem maga az alaptörténet nem volt kimondottan egyedi, de - és ez bizony egy hatalmas de - a főszereplőket fantasztikusnak találtam, a közöttük pattogó szikrák majd lángra kaptak, a könnyed szópárbajok pedig valami hihetetlen poénosak voltak. S biz' isten Blake az egyik legviccesebb főhős, akiről csak volt szerencsém olvasni. A belső monológjai egyenesen fergetegesek. Elismerem, elképesztő nagy arca van és a magabiztossága párját ritkítja. Időről időre kolosszális lükeségek hagyják el a száját és olykor kissé idegesítően képes viselkedni, viszont sokkal jobb ember, mint azt elsőre bárki is gondolná róla. Igazi bűbáj pofa, aki azzal, hogy olyan szenvedélyesen védelmezi a szeretteit, totál elrabolta a szívemet, ugyanakkor a játékosságával jókedvre derített. Jess szintén nagyszerű volt. Teljesen át tudtam érezni a bizonytalankodását abban, hogy mit szeretne igazából kezdeni az életével. Talán picit elveszettnek látszott és szétszórtnak, de mégis bátor és tüzes hősnőnek találtam. Kettejüket együtt pedig egyenesen imádtam. Tetszett, ahogyan Blake üldözőbe vette Jess-t, az, amilyen jól összepasszoltak, és mindenek felett élveztem a könnyed, játékos adok-kapok szóváltásaikat.
Szóval, tekintve hogy ez a kellemesen olvasmányos rom-com már csak magával a fejezet címeivel is mosolyra ingerelt, jó szívvel ajánlom mindenkinek.

✔ A sorozat következő része - Stay - júniusban fog megjelenni, s a hírek szerint Matt Eriksson történetét meséli majd el.

Kedvenc idézetek:
“My bank account is like a horror movie – I can’t check the balance without screaming.”
“Houston, we have uno problemo. No, not just uno problemo. We have… whatever the Spanish word is for disaster.”
“The best stuff always takes a while, right?”

Zenék a könyvben:


♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőknek!
➤ My review on goodreads.

 
back to top