2018. január 17., szerda

Kristan Higgins: The Best Man - Esküvő ​újratöltve

Miután az oltár előtt faképnél hagyta a vőlegénye, Faith Holland úgy döntött, egy másik városban kezd új életet. Néhány év múlva, immár idősebben - és egy kicsit bölcsebben is - elhatározza, hogy itt az ideje visszatérni a New York állambeli Manningsportba, ahol a családi szőlőbirtok és borászat, a Kék Gém Pincészet is található. Végre készen áll, hogy - egy pohár vörösbor mellett - szembenézzen a múltja kísérteteivel, amelyek közül az egyik Levi Cooper, a helyi rendőrfőnök - Faith szomszédja, valamint az egykori vőlegényének a legjobb barátja. Noha a nő egyre több dolgot vesz észre vele kapcsolatban- és nem csak a gyönyörű zöld szemét -, ami eddig nem tűnt fel neki, azt mégis nehezére esik elfelejteni, hogy a férfi kulcsszerepet játszott az esküvője meghiúsulásában.
Faithnek persze nemcsak a férfival kell megvívnia a maga csatáit, hanem a saját családjával is. Ha a rengeteg családi dráma nem tereli el a figyelmét, még az is meglehet, hogy valami rendkívül értékesre bukkan, és az élete olyan fordulatot vesz, amelyben ez idáig reménykedni sem mert.

Kisvárosi miliő? Kotnyeleskedő, lüke család és barátok? Némi közös múlttal rendelkező, gyűlöllek imádni, imádlak gyűlölni főszereplő páros? Igen. Igen. És ó, igen. Kristan Higgins Esküvő újratöltve című kötete ezt mind szállította, méghozzá kellemes stílusban tálalva. Könnyed kikapcsolódással, amolyan bájos, feel-good történettel ajándékozott meg.
Akadtak olyan jelenetek, amelyeken elképesztő jókat szórakoztam; nehezen is tudnék kedvencet választani a női felsőt bekebelező automata toalett, a játékos kedvű eb öleléséből történt rendőri csirkementés, vagy épp a szexuális életük megfűszerezésével ügyetlenkedő házaspár közül. Nagyra értékeltem, hogy a mosolyogtató jelenetek mellé azért jutottak olyanok is, amelyek az élet fájdalmasabb arcát mutatták meg. Különösen az a pillanat gyakorolt rám mély benyomást, amikor a négy afganisztáni küldetést leszolgáló, kitüntetett katonából lett serif elmélázott azon, hogy most olyan idős emberek segítségére siet gondolkodás nélkül, akik anno, a lakókocsiparkban töltött gyermekkora idején olyan fájdalmasan lenézték a családját.
Ugyanakkor a regény tényleges románc része úgy érzem, lehetett volna sokkal több annál, mint amit nyújtott nekünk az írónő. Voltak szívmelengető apróságok, ezt nem tagadom. A tiniként elcsattant csókra való visszaemlékezés, a régóta őrizgetett rózsakvarc szív és az a rövidke üzenet mind kedves adalékok voltak. Az pedig, ahogyan Levi segített Faith-nek új megvilágításban látnia élete legszörnyűbb emlékét, valóban megindító volt. Viszont ezek nem tudták velem feledtetni, hogy a könyv első fele csupán egy hosszúra nyúlt, lassú folyású felvezető. Plusz nekem picit rosszul esett, hogy a szenvedélyes percekből semmit, de semmit nem láthattunk. Ám a leginkább az zavart, hogy nem sikerült közel férkőznöm a főhős érzelmeihez. Nem nyílt meg, nem fedte fel a sebeit, a gyötrő gondolatait a szerelme előtt, ráadásul számomra érthetetlen, hogy miközben az őt csúnyán dobó, majd hirtelen újra feltűnő exével foglalkozott és hanyagolta Faith-t, hogyan volt képes egy elkapkodott következtetés alapján egyszerűen szakítani a lánnyal.
Mindent összevetve mégis azt mondom, csendesen ellazító délutánt szerzett nekem az első Kék Gém Pincészet kötet. Ami a – reméljük, magyarul szép sorban érkező - folytatásokat illeti, örömmel látom, hogy a Holland család két facér tagja, Honor és Jack mellett az O’Rourke ikrek is párra találnak majd.

Kedvenc idézet:
„A szeretet talán nem csak azt jelenti, hogy az ember vesz a párjának egy csokor rózsát néhanapján. Sokkal inkább azt, hogy kitartanak egymás mellett, amikor nehéz, amikor az egyikük elviselhetetlen, vagy fáradt.”

Zenék a könyvben:

Justin Timberlake - SexyBack ♪ ♫ ♬
Johann Pachelbel - Kánon D-dúrban ♪ ♫ ♬
Justin Timberlake - Rock Your Body ♪ ♫ ♬
Perry Como - And I Love You So ♪ ♫ ♬
The Rolling Stones - Beast Of Burden ♪ ♫ ♬

Könyvinfók:


Kristan Higgins

moly
goodreads
Kiadó: General Press
Fordító: Pálfalvi Ilona
ISBN: 9789634521280
376 oldal, kartonált

Műfaj: jelenkori románc
Sorozat: Kék Gém 1.
Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű

Ki? Levi Cooper (32) & Faith Elizabeth Holland (31)
Hol? Manningsport (New York)
Mikor? augusztus vége → november
Érzékiség? ártatlan
Szerelmi háromszög? elhanyagolható
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? igen
01.15. - Betonka szerint a világ...
01.17. - Angelika blogja
01.19. - Kristina blogja
01.21. - Szembetűnő
02.23. - Könyvvilág

Nyereményjáték:

Mostani játékunkban a világ híres-neves szőlőtermő régióit fedezzük fel. Minden állomáson, találtok egy-egy leírást, amely alapján ki kell találnotok, melyik borrégióról lehet szó.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.)
Az Egyesült Államok leghíresebb borvidéke, Kaliforniában, San Franciscótól északra, egy hozzávetőlegesen 30 km hosszú völgyben terül el, párhuzamosan a Sonoma völggyel. Mediterrán éghajlatú vidék, a nap szinte mindig süt, a talaj vulkáni eredetű, és ezek a jellemzők alkalmassá teszik a szőlőtermesztésre.
a Rafflecopter giveaway

Blogger Tricks

2018. január 10., szerda

J.R. Ward - Blood Fury



amazonbeleolvasógoodreadsmoly
A vámpír arisztokrata, Peyton tökéletesen tisztában van vele, mi a kötelessége vérvonalával szemben: választani egyet a megfelelő rangú lányok közül, majd folytatni a család hagyományait. Azt gondolta, megtalálta a párját - míg az bele nem szeretett másba. Aztán az ellenségeik elleni küzdelem egyik pillanatában hozott döntése veszélybe sodorja egy másik gyakornok életét, s neki rá kell ébrednie, hogy szíve és jövője voltaképp másvalakié.
Novo, mint a Fekete Tőr Testvériség kiképző programjának egyik női növendéke, úgy érzi, mindenkinek bizonyítania kell, és esze ágában sincs hagyni, hogy az érzelmek megzavarják. Ám amikor Peyton többnek bizonyul egy gazdag playboynál, kénytelen szembenézni azzal a tragédiával, amely egykor megtörte és bezárta a lelkét a szerelem előtt.
Mialatt ők ketten egyszerre küzdenek a múlttal és jelennel, egy másik pár olyan szenvedélynek próbál ellenállni, amely akár botrányt is okozhat. Az összetört szívű Saxton egyre mélyebb vonzalmat érez a királyi ház legújabb vendége, Ruhn iránt. De vajon a másik férfi hajlandó lesz-e felvállalni kettejük kapcsolatát? Vagy elzárkózik attól, ami akár valódi szerelemmé is érhet?

Figyelem! A bejegyzés nyomokban spoilert tartalmazhat!

Harmadik felvonásához érkezett a Fekete Tőr Testvériség Saga oldalhajtása, a jövő harcosainak kiképzésére, no meg boldogságra találására koncentráló Legacy széria. Ahogyan a két korábbi kötetben, úgy a Blood Fury lapjain ugyancsak a szerelmi szálak domináltak, az egyéb események inkább csak megfűszerezték a történetet, miközben érezhető volt, pontosan annyit kapunk, hogy az a főszereplők életét, kapcsolatait előmozdítsa.
Ez egyrészt áldásnak érződött, hiszen nem kellett hat-hét mozgásban lévő szálat követni, másrészt néhol túlzóan minimalistába fordult a dolog, mintha az írónő nem akart volna vesződni egy-egy feldobott labda lecsapásával. Egy ponton ez engem alaposan fel is mérgelt, mert mekem egy szerző ne hintse el egy mellékszereplőről, hogy húúú, micsoda dolog tette tönkre, majd hagyjon ott lógva további részletekre kiéhezve. Persze lehet, hogy az a terve Wardnak, hogy majd a folytatásban ismét előveszi Romina figuráját. Ki tudja? Elvégre - ha emlékeim nem csalnak - Boone-nak még kijárna egy leelan.

Bevallom, bár az arisztokrata rosszfiú, Peyton, és a köznép soraiból származású, szexklubba járó és kissé ridegen viselkedő Novo kapcsolata is érdekelt, igazándiból a Saxton & Ruhn párosra voltam nagyon kíváncsi. Mióta csak Blay szakított a királyi ügyvéddel, azóta drukkoltam, hogy egyszer majd ő is megtalálhassa a másik felét. Ezért örültem annyira, amikor feltűnt Rhange nevelt lányának unokabátyja, és érdeklődés szikrája csapott fel a két férfi között.
Magától értetődik, hogy a nagy kedvencek, illetve a még saját történetre váró szereplők feltűnését szintén vártam. S bár inkább csupán egy-egy mondatra vagy jelenetre ugrottak be, mégis jól esett ebben a világban, ezek között a vámpírok között lenni. Azt hiszem, sokan fogják üdvözölni a hírt, hogy hiába lett ez a kis híján halálos sérülések és lábadozások regénye, Jane erősen a háttérben maradt, ellenben Many Manello brillírozott. A sebészi rátermettség nem volt meglepő, de jó esett látni, például ahogyan incselkedve leteremtette rendetlenkedő betegét és annak látogatóját. Úgyszintén pirospontos pillanat volt nálam, hogy végre-végre ismét láthattuk Luchast, méghozzá immár a betegágyból felkelve, igaz, még mindig a klinikán. Amit picit furcsáltam, hogy Assailről mindössze úgy hallottunk, mint a félőrült páciensről, akit bezártak az alagsorba és azóta hol csendesebben, hol hangos ordítások közepette szenved.
„Love had wings that demanded flight.”
Amit őszintén értékeltem, az, hogy Ward szinte egyenlő arányban foglalkozott mind a fiú-lány, mind a fiú-fiú szerelem alakulásával, s így egyformán jelen lehettünk minden fontosabb pillanatban. Habár mindkét kapcsolat visszautasítottnak hitt szerelem romjain szökkent szárba (Peyton azt gondolja, hogy szerelmes csoporttársába, Paradise-ba, Saxton pedig még mindig Blay után vágyódik.) a hasonlóság nagyjából ennyiben kimerült, hacsak nem számítjuk ide azt, hogy Novo és Ruhn egyaránt olyan titkot temettek el mélyen magukban, amely minden erőfeszítésük ellenére máig kihat a viselkedésükre és a döntéseikre. Roppant mód tetszett, ahogyan apránként alakultak az érzelmek, jó volt látni, amint Peyton hátrahagyva a gondtalan hányavetiséget kezdett megkomolyodni, ám közben nem vesztette el a humorérzékét sem. Novo változásáról már nem tudok ennyire elragadtatottan nyilatkozni. Számomra picit túl gyors volt az átmenet a nagyon kemény egyéniségből a kissé megtört, a családja által háttérbe szorítottba. A srácok pedig totál meghódítottak.
Az a bizonyos 17. fejezet teljesen levett a lábamról. Nem csupán arról van szó, hogy örültem, amiért végre előrelépés történt Saxton és Ruhn kapcsolatában, bár persze az ujjongásom felét nyugodtan lehet e tény számlájára írni. Sokkal inkább azért vált az egyik kedvenc részemmé ez a jelenet, mert úgy volt felvezetve, s aztán megírva, hogy ott éreztem benne a szereplők bizonytalankodását, a vágyódását, a szenvedélyét. Fantasztikus volt, kijár tőlem egy taps érte. Ugyanakkor nem hallgathatom el, hogy a testi szerelem ábrázolásától nem voltam épp elragadtatva egyik pár esetén sem. Paytonék első, gyűlöllek, de azért ugorjunk egymásra aktusa totál lelombozott, és M/M olvasóként mondhatom, Saxtonék első durr bele, aztán gyerünk típusú alakítása sem nyűgözött le. Mindemellett persze említést érdemel, hogy az egymásra hangolódó, titkokat feltáró, gyengédebb pillanatokat nagyon szerettem minkét páros történetében.

Jól sikerült kötet lett ez, szerintem volt benne minden, amit csak kívánhatnak a sorozat rajongói. Karaterfejlődés, harc és izgalom, ősi törvények felülvizsgálata, a régi és új nemzedék együtt, vállvetve, szerelem, szex és gyengédség… Ó, nagyon élveztem, csak úgy faltam az oldalakat!

Kedvenc idézet:
„In order to move forward, you had to let the past go – and sometimes that meant mental shifts that happened in the inside…”

2018. január 1., hétfő

Évösszegző szülinapi statisztika

Szinte hihetetlen, hogy ma pontosan 8 éve, 2010. január elsején született meg itt az első bejegyzés, a Helló világháló. Azóta 543 könyves beszámoló került fel az oldalra és mindannyiótoknak hála túlléptük a 2,7 milló kattintást. Bár évről-évre csökken a bejegyzések száma, úgy érzem, a tavalyi 63 darab sem rossz szám, hiszen a betervezett heti egy átlagot végül csak sikerült túlteljesíteni az elég izmosra sikerült novembernek hála. Annak pedig külön örülök, hogy a J.R. Ward hírmorzsa összefoglalót és egy röpke dühöngő agymenést leszámítva mind értékelés volt, közöttük két élménybeszámoló (The Chosen & New Camelot trilógia), három recenzió, harmincnégy blogturnés részvétel és huszonként angol nyelvű előolvasás.

2013 nyarán a blog kibővült a könyves világ híreire koncentráló facebook lappal, amelyet mostanra már 2852-en követtek. Köszönet minden egyes kattintásért! 2015 szeptemberében kezdtem kacérkodni az instagram használattal, s múlt évben végre sikerült nagyjából rendszeresen posztolva 48 képet megosztanom. Sőt, két olyan könyves turnéban is részt vállaltam, amely kimondottan ezt a közösségi oldalt vette célba.

Persze mindennek az alapja az olvasás, így nézzük a 2017 évi számokat!
Szerettem volna valamivel több történetet megismerni, mint a korábbi esztendőkben, mert bármilyen furán hangzik is, a blogolás első hat évében fokozatosan csökkent az éves olvasásaim száma, s bár 2016-ban sikerült megfordítanom ezt a tendenciát, még mindig elmaradtam a 2000-es évek 130-as átlagától. E téren nem lehet okom panaszra. 143 db olvasással, 44.200 oldalnál is többet sikerült bekebeleznem. Ugyan egy képregény kötet, valamint 8 db száz oldal alatti novella szintén szerepel a nyilvántartásban, mégis elégedett vagyok, hiszen ott figyel azért néhány 600 oldalas féltéglácska is. A leghosszabb darab s egyben az év utolsó elolvasott példánya Mariana Zapata The Wall of Winnipeg and Me című regénye volt a maga 674 oldalával. Amúgy ezt és még egy kötetet az írónőtől a Könyvmolyképző Kiadó tervezi elhozni a magyar olvasóknak, s őszintén, csak ajánlani tudom a beszerzésüket.

A múlt januárnak úgy vágtam neki, hogy a számok mellé három további vágyat fogalmaztam meg: ➊ vegyek kézbe több megosztó történetet ➋ ismerjek meg néhány új M/M sztorit ➌ s egyáltalán, olvassak ismét többet angolul.
Az első pontnak köszönhetem az All the Ugly and Wonderful Things élményét, és az amazonról kitiltott The Wild furcsaságot. Az LMBTQ kalandozásaim több szuper olvasmányt hoztak, nehéz is lenne kedvencet választanom. A leglehengerlőbb talán T.J. Klun Wolfsongja volt, de biztosan folytatni fogom Santino Hassell Barons sorozatát és Avon Gale hokis szériájából is jó lenne sort keríteni a még kimaradt darabokra. Ami a harmadik pontot illeti, szerintem megveregethetem a vállamat, hiszen mindössze 35 magyar kiadás került be a 2017 évi olvasásaim közé, azaz 75% körüli az eredeti nyelvű darabok száma. Hurrá!
Élmények tekintetében ugyancsak szuper évet zártam, mert rengeteg isteni regényt sikerült választanom, olyannyira hogy még top tízes listára sem igen tudnám leredukálni a kedvenceimet.

A beszerzések bezzeg már nem adnak okot ekkora örömködésre, már csak a helyszűke miatt sem, hisz az általam birtokolt 1836 kötet lassan uralni kezdi a lakást. A mindössze 19 magyar nyelvű könyv vásárlása persze irtó remekül hangzik, viszont 25 angol kötet is becsúszott melléjük, közöttük pár, horribilis postaköltséggel járó dedikált darab. Ám ez még mindig nem ijesztené halálra egy könyvmoly pénztárcáját! Ami szerintem rémisztő, hogy 151 ebook került a kindle könyvtáramba. (Helyesebben ennyi árazott példány, mert a 0 dolláros beszerzéseket inkább ne vegyük számba.) Egyetlen mentségem, hogy ezek közel három negyedét elképesztő akciók keretében sikerült bezsákolnom. Bevallom, iszonyat nehéz ellenállni, amikor azt látom, hogy egy-egy olyan regény, amivel szemezek már egy ideje, még 350 Ft-ot sem kóstál. Legutóbb például Leylah Attar három írására csaptam le összesen egy ezresért.

S mit tervezek 2018-ra?
➤ A magyar nyelvű kiadások vásárlását továbbra is szeretném alacsony szinten tartani, esetleg még tovább csökkenteni. Már csak azért is, mert a két Romantikus írók és olvasók találkozó, amire szeretnék eljutni februárban illetve júniusban, egészen biztosan romlásba dönti a malacperselyemet. Az e-könyves beszerzéseknél a havi maximum 10 darabot célzom meg, meglátjuk, mennyire sikerül erősnek maradnom.
➤ Szuper lenne növelni a rövid értékeléseim számát, mind a molyon, mind a goodreads felületén.
➤ De mindenek előtt szeretném ismét túlszárnyalni a heti két olvasás átlagát, lehetőleg úgy, hogy főként eredeti nyelvű darabok között válogatok. A listán számomra olyan új szerzők szerepelnek, mint: Jane Harvey-Berrick, Rachel Higginson, Suanne Laqueur, Emma Scott vagy L.J. Shen. Ugyanakkor folytatni szándékozom Tessa Dare, Whitney G, Helena Hunting, Mia Sheridan és Mariana Zapata műveinek megismerését. Ezek mellett azonban nyitott vagyok minden új kalandra.
➤ A blogbejegyzések számában nem tervezek növekedést (bocsi!), viszont bízom benne, hogy nem feledkeztek el rólam, s a kieső időkben találkozunk majd a facebook, instagram, moly és goodreads berkeiben.

2017. december 21., csütörtök

Jennifer Niven: Holding Up the Universe - Veled ​teljes a világ

Libby Strout anyukája váratlan halála után mély gyászában az evésbe menekül, és nem sokkal később már mindenki csak úgy ismeri őt, mint Amerika Legdagibb Tinije. Idővel újra ki mer merészkedni az emberek közé, hogy végre igazán éljen, azonban a visszatérés a gimnáziumba nem megy valami zökkenőmentesen… Jack Masselin menő srác, aki bámulatos tárgyakat képes összerakni szinte bármiből. Nem számít azonban, hogy milyen népszerű, van valami, amiről senki sem tud: arcvakságban szenved. Senkit sem ismer fel, még a saját családtagjait sem, és ez sok gondot okoz az életében, pláne ha csajozásról van szó… Jack soha, senkit sem engedett magához igazán közel, egészen addig, amíg meg nem ismerte Libbyt. Egy gimnáziumi összezörrenés után mindketten lelki tanácsadáson kötnek ki, és nem ez az egyetlen büntetés. Egymás iránt kialakuló érzelmeik őket magukat is meglepik. A harag lassan átformálódik valami mássá, valami méllyé… igaz, őszinte szerelemmé, mely az egész világukat megváltoztatja.
„Legyünk együtt okésak, te meg én!”
Két éve a Veled minden hely ragyogó furcsán borongós, mégis gyönyörű ifjúsági történetével teljesen elbűvölt, így nagyon szívesen vettem kézbe az új Jennifer Niven kötetet. A Veled teljes a világ lapjain az írónő ismét a másságról, valamint az önelfogadásról mesél nagyszerű, olvasmányos stílusban, két újabb szerethető karaktert életre hívva.
S míg tagadhatatlan élvezettel vesztem el a sorok között, sajnálatomra az a varázslat, amit az előző könyv esetén megtapasztaltam, ezúttal elmaradt. Bár úgy gondolom, hogy különleges alapötletből érdekes sztori született, összesenjében kevésbé mélynek találtam a téma kidolgozottságát.
Eltöprengtem persze, hogy vajon nem azért érzek-e így, mert itt nem lélekösszetörő, zokogós lezárást kaptunk, de őszintén mondhatom, nem ez az ok. Csöppet sem zavar a pozitív hangvételű lezárás, sőt, hajlok a helyzet túlromantizálásának megbocsátása felé is. Amit igazán hiányoltam, az a főszereplők motivációjának alaposabb bemutatása. Sajnálatosan teljes homályba vesztek számomra olyan dolgok, mint például hogy Jack miért nem fordult soha, még kisgyerekként sem a szüleihez a problémájával. Ehhez jött, hogy némely fordulat bizony erősen nélkülözte az eredetiséget.
Voltak azonban olyan vonásai is a regénynek, amit elképesztően imádtam. Libby néhány visszavágása kacajra késztetett, a sok Odaát utalás megmosolyogtatott, az a rengeteg tánc pedig jó kedvre derített. De a legjobban a sokféleség ábrázolása nyerte meg a szívemet. Libby ugyebár túlsúlyos, Jack félvér nagy afro frizurával, s erős a gyanúm, hogy a kisöccse, Dusty, előbb-utóbb ráébred majd homoszexualitására.
Egy szó mint száz, habár ez a történet nem egészen váltotta valóra azt, amit reméltem tőle, messze nem bántam meg, hogy adtam neki egy esélyt. Megmelengette a szívemet és jól esett a lelkemnek a pozitív üzenete. Kíváncsi vagyok, legközelebb vajon mivel rukkol majd elő a szerző.

Kedvenc idézet:
„… néha a dolgok nem rólunk, hanem a másik érintett félről szólnak, és mi csak véletlenül kerülünk a történetbe.”

Zenék a könyvben:

Könyvinfók:


Jennifer Niven

beleolvasó
moly
goodreads
Kiadó: Maxim
Fordító: Béresi Csilla
ISBN: 9789632618661
400 oldal, kartonált

Műfaj: ifjúsági
Sorozat: -
Elbeszélés módja: E/1, jelen idejű, váltott nézőpontú

Ki? Jack Henry Masselin (17) & Libby Strout (16)
Hol? Amos (Indiana), Richmond
Mikor? szeptember → november
Érzékiség? ártatlan
Szerelmi háromszög? nem kimondottan
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? igen
12.17. - Kelly & Lupi olvas
12.19. - Sorok között
12.21. - Angelika blogja
12.23. - CBooks
12.27. - Könyvvilág
12.29. - Szembetűnő
01.03. - Deszy Könyvajánlója

Nyereményjáték:

Minden turnéállomáson találtok egy-egy, a szerzővel és a könyveivel kapcsolatos kérdést. A Ti feladatotok, hogy eldöntsétek igaz vagy hamis az állítás.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.)
Jennifer Niven első regénye a Veled minden hely ragyogó.
a Rafflecopter giveaway

2017. december 15., péntek

Rebecca Yarros: Full Measures - Tiéd vagyok

Ember Howard 20 éves, és apja mindig is katona volt. Ő is tudta az igazságot. Az ajtóban katonák álltak, ami azt jelentette, hogy az apja nem tér haza többé. Amit azonban nem tudott, hogy honnan talál majd magában annyi erőt, hogy a gyászba belerokkant édesanyja helyett összetartsa a családot.
Aztán belép az életébe Josh Walker. A hokicsapat sztárja, közvetlen szomszédjuk, nem is beszélve arról, hogy az érintése különösen gyengéd, és újra és újra megmenti Ember életét. Van benne valami, ami miatt egyetlen pillantása vagy egyetlen érintése elűz minden fájdalmat. Ember bármennyire is szeretné kikapcsolni az érzelmeit, és egymaga megbirkózni a gyásszal, nem tagadhatja a kettejük között kialakuló vibrálást.
Aztán Josh titka darabokra töri az egész világát, és Embernek döntenie kell, hogy megéri-e kockázatot vállalni egy olyan férfi szerelméért, aki talán elpusztítja a lelkét.
„Nem vagyok tökéletes. De a tiéd vagyok.”
Ó, hogy én mennyire vártam ezt a regényt! Az igazat megvallva annyira, hogy bár tudtam, majd érkezik magyarul, nyáron csak belefogtam az eredetibe, hogy most aztán újrázzak egyet a fordítással. S mindkét alkalommal imádtam! Hogy is ne tettem volna, elvégre ötvözi két nagy kedvencemet: a mondandóval rendelkező new adult műfajt és a katona családok életének bemutatását. Ráadásul érezhető volt, hogy a szerző tudja miről ír, hiszen ő maga szintén ebben a kívülállók számára furának tűnő világban él. A történet pedig nagyszerű volt; egyszerre szívszaggató és csodálatos. Az a fajta románc, ahol teljesen érthető a szereplők őrlődése, de pont ezért szeretnénk mindennél jobban, hogy megleljék a boldogságot. Olyan, ahol minden könnycsepp megéri.
A könyv roppant intenzíven kezdődött; egy mindennapinak induló reggelen a Howard család életét örökre megváltoztatja a hír, miszerint a katonaorvosként Afganisztánban állomásozó édesapát halálos támadás érte. Csak méltatni tudom azt, ahogyan a szerző leírta ezeket a szörnyű pillanatokat, azt a sokkot, a tagadást, a fájdalmat, amit átéltek a hátramaradottak. Ahogyan szintén csak elismerően tudok szólni arról, ahogyan a későbbiekben a gyász feldolgozása ábrázolásra került. Mindenki másként reagált, mindenki másként dolgozta fel a dolgot. Ám leginkább azt értékeltem, hogy nem csupán ezt, az áldozatot, az árnyoldalt láthattuk, hanem jutott hely azt is érzékeltetni, hogy micsoda odaadás, elhivatottság, szeretetet (az édesapa hátrahagyott levele…) és támogatás jellemzi ezeket a családokat. December vívódásában szintén ez a kettősség köszönt vissza, s pont ettől volt számomra annyira életszerű és hiteles. Egyrészt ott volt annak az elképesztően kedves fiúnak a szereleme, a közös boldogság ígérete, másrészt az a rettenetes félelem, hogy a hivatása egy szempillantás alatt elrabolhatja azt, aki olyan sokat jelent számára, és ismét át kell élnie egy olyan fájdalmat, amivel elsőre is alig-alig sikerült megbirkóznia.
S itt kell bevallanom, hogy míg a széria két további kötetét - Eyes Turned Skyward (Jagger) & Beyond What is Given (Sam) – ugyancsak elolvastam, s ha lehet, még jobban élveztem, mint ezt a részt, a lezáró darab előtt megtorpantam, s azóta is csak halogatom. A Hallowed Ground lapjain ugyanis ismét December és Josh kerül majd előtérbe, mégpedig a fülszöveg tanúsága szerint életük egy olyan szakaszában, amikor az iskola miatti távollét után végre összebútoroznak, ám a fiút a harctérre vezénylik. Egyelőre nem vagyok biztos benne, hogy felkészültem egy újabb adag szívfacsaró, lelket összetörő élményre, legyen az bármily szépen megírva.

Kedvenc idézet:
„Talán az a sorsunk, hogy vadul lángoljon a szerelmünk, és tisztán megvilágítsa számunkra az utat, amit követnünk kell. Ugyanakkor el is eméssze önmagát.”
Kedves ráadás: Josh évekkel későbbi Valentin napi üzenete Decembernek.

Zenék a könyvben:

Amazing Grace ♪ ♫ ♬
Military Taps ♪ ♫ ♬
Dave Matthews Band - #41 ♪ ♫ ♬
(Les Miserables) One Day More ♪ ♫ ♬
Bruno Mars - Locked Out Of Heaven ♪ ♫ ♬
Rihanna - S&M ♪ ♫ ♬
(Anastasia) Once Upon A December ♪ ♫ ♬

Könyvinfók:


Rebecca Yarros

beleolvasó
moly
goodreads
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordító: Császár László
ISBN: 9789634570059
408 oldal, kartonált

Műfaj: new adult
Sorozat: Flight & Glory 1.
Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, Ember nézőpontú

Ki? Joshua A. Walker (23) & December Howard (20)
Hol? Breckenridge; Colorado Springs
Mikor? december 19. → május
Érzékiség? visszafogott
Szerelmi háromszög? elhanyagolható
Lezárás? egyelőre boldog
Önállóan olvasható? igen
12.13. - Könyvvilág
12.14. - Kelly & Lupi olvas
12.15. - Angelika blogja
12.19. - CBooks
12.20. - Kristina blogja
12.21. - Dreamworld
12.22. - Sorok között
12.23. - Deszy Könyvajánlója

Nyereményjáték:

Mostani turnénk valamennyi állomásán olyan szerzők fotóit találjátok, akik a sport bűvöletében játszódó romantikus történeteket (is) írtak. Megfejtésként csupán az ő neveiket várjuk a rafflecopter megfelelő soraiba.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.)


a Rafflecopter giveaway

 
back to top